Elég "sûrû" heteken vagyun túl, de még tart...:)
sponsored links
A baleset elõtt kezdett el Zsófikám Pécsett a Pollackon egy mérnökképzõ tanfolyamot. Szerencsére az elsõ 4 elõadás után hosszabb kihagyás következett, akkor történt a baleset, kórház, mûtét, lábadozás. Mikor már annyira jól érezte magát, Zsozsókát kezdtük bölcsibe járatni. Nagyon tetszett neki, de - ahogy ez lenni szokott- egy hét után torokfájás-orrfolyás-kötõhártya gyulladás:( Egy hétig itthon volt a drágám. Ez nem lett volna baj, de szépen sorban elkaptuk a bacikat. Az én torkom már második hete fáj... Azóta már Zsófika is elég gyengén érzi magát. Sajnos, menni kell. Zsozsóka boldogan ment hétfõn oviba és úgy néz ki, ma, pénteken úgy jön haza, hogy hétfõn ismét menni tud. Nagyon meg vannak vele elégedve. Imádják a dadusok:) Ezen nem csodálkozom természetesen, mert ahhoz képest, hogy nem beszél, illetve minden szónak csak az elsõ szótagját mondja, végtelenül értelmes, okos kislány. És kiderült, nagyon jó nevelést kapott, mert azt mondták a dadusok, ez a kislány egy angyal!:) (Mi meg büszkék vagyunk!:)
A jó idõ véglegesnek tûnõ megérkezésével más munkálatok is sürgõssé váltak. Sajnos, a rég esett csapadék miatt a föld olyan, mint a beton:( Még a medvehagyma is elég sanyarúan kelt ki.
Tegnap, kert-rendezés közben nagyon érdekes felfedezést tettem! A ház elõtt lévõ mogyoróbokor alól csak eléggé elnagyolva szedtük fel az õsszel a mogyorót. A lehullott és ott, a lehullott levelek védelme alatt telelt mogyorók közül számtalan kihajtott. Azaz csírája van!
Azt nem tudom, hogy a mogyoró-csíra mennyire ehetõ, de azt állíthatom, hogy a kissé szétnyílt magban lévõ mogyoró, tele nedvességgel, valami igazán izgalmas csemege. Én lecsíptem a csírát, majd a mogyorót elfogyasztottam. Állíthatom, ízlett annyira, talán még jobban, mint a száraz mogyoró... Ki fogom találni, hogy ezt hogyan állíthatom elõ mesterségesen. Ha elég sok ilyen kicsírázott mogyorónk lenne, a mogyorót még kellemesebb lenne pl. saláták készítésénél felhasználni. Az állaga, az íze nagyon megnyerõ.
A jó idõ véglegesnek tûnõ megérkezésével más munkálatok is sürgõssé váltak. Sajnos, a rég esett csapadék miatt a föld olyan, mint a beton:( Még a medvehagyma is elég sanyarúan kelt ki.
Tegnap, kert-rendezés közben nagyon érdekes felfedezést tettem! A ház elõtt lévõ mogyoróbokor alól csak eléggé elnagyolva szedtük fel az õsszel a mogyorót. A lehullott és ott, a lehullott levelek védelme alatt telelt mogyorók közül számtalan kihajtott. Azaz csírája van!
Azt nem tudom, hogy a mogyoró-csíra mennyire ehetõ, de azt állíthatom, hogy a kissé szétnyílt magban lévõ mogyoró, tele nedvességgel, valami igazán izgalmas csemege. Én lecsíptem a csírát, majd a mogyorót elfogyasztottam. Állíthatom, ízlett annyira, talán még jobban, mint a száraz mogyoró... Ki fogom találni, hogy ezt hogyan állíthatom elõ mesterségesen. Ha elég sok ilyen kicsírázott mogyorónk lenne, a mogyorót még kellemesebb lenne pl. saláták készítésénél felhasználni. Az állaga, az íze nagyon megnyerõ.